Alapvetően kisebb, ostobább, MÁSABB itt a bevásárlás, pár fura dolgot azért őrizzünk meg emlékezetünkben.
Az egyik a hollandok antikvitás élvezete. Én értem, hogy valakinek ez tetszik, de az már beteges, hogy ha az előre mohásított kerti székeket, a kifakult dísztárgyakat, 50 éves sörösüvegeket, a dédnagymama szekrényében talált giccseket, mint új, menő termékeket árulják mindenhol. Nem, nem, nem úgy, mint különlegesség, frászt, ez az alap, ez a tömegtermelés, ezek a faszivecskék lógnak a hollandok lépcsőfeljárójában, a második világháborús fatálcán szolgálják fel a sütit. Boooorzasztó. Emiatt is vesszük az irányt sokszor Németország felé, ha egy igazán jót szeretnénk shoppingolni.
A másik történet pozitívabb. Az élelmiszer bolt, ahova járunk egy jó ideje már működik egy önkiszolgáló rendszer, tehát a bejáratnál kérhetsz egy vonalkód leolvasót, amivel szépen becsippantod a termékeket és a kijáratnál már csak fizetni kell. Működik, tök jó. Emiatt azonnal látni is, hogy milyen ár kerül leolvasásra és az egyik alkalommal a mosogatógép tabletta ára vagy fél euróval több volt, mint amit a polcon láttunk. Szólok a polcrakodónak, aki pár perc múlva jön, bocsánatot kér és ráragaszt egy matricát zacskóra, ami által vihetjük ingyen a majd 8 eurós cuccot. Wow. Kicsit más élmény, mint a győri Hervisben a 999 HUF-os labdával.
 |
| Borzalmas... |
 |
| ...akármerre nézek |
 |
| Oberhausen, Németország |
 |
| Német reggeli, nyámm |
 |
| Győztünk! |
.jpg)
