2013. április 30., kedd

Királynő napja 2013

Ahogy írtuk korábban is ez volt az utolsó egy darabig, mivel 120 év királynői regnálás után jövőre már Király napja lesz Vilmos Sándor főszereplésével. Mindehhez azonban még szükség volt némi ceremóniára, amit itthonról, tévén követtünk nyomon. Egészen magával ragadó volt látni, hogy mennyire rajonganak a királyi családért, s az Európában a britek után második legnagyobb ceremoniális költségvetéssel megáldott hollandok meg is tettek mindent a felhajtásért, igaz az angol, spanyol, svéd, dán és belga hercegek és hercegnők zöld-sárga, azokkal a helyi járatos buszokkal érkeztek, amivel egy nappal előtte még Marieke néni jött haza a krumplis zsákkal a piacról. Jót röhögtünk itt a tévé előtt: ti-pi-kus holland, spúr gazdaságos hozzáállás! Mondjuk az arab sejkek aztán már nagyon cool, fekete csodabuszokkal jelentek meg a templom előtt...

Ezek után, felkerekedtünk és átsétáltunk Hilversum ugyancsak felbolydult belvárosán és elvonatoztunk Amszterdamba, hogy kicsit elmerüljünk a narancsos tömegben. Tavaly ilyenkor Venloban megtanultuk, hogy az igazi pörgés ilyenkor Amszterdamban van, mondjuk most egyátalán nem volt akkora tömeg, mint két éve, valószínűleg a megemelt biztonsági szint miatt kevesebb rendezvényt és árust engedélyeztek. A Dam téri nézelődés után sétáltunk az Ij folyó partján, ahova tömegével érkeztek az emberek, hogy a kora este folyamán láthassák a hajón érkező királyi párt. Mi nem dobtuk rá erre 4 óra ácsorgást és holland krumpli rágcsálást, inkább egy igazán elsőrangú olasz vacsora után hazavonatoztunk... Ennyire azért mi nem vagyunk fanatikusak... :)

A királlyá válás elég papírszagúan kezdődött...
...de azért voltak személyes pillanatai is...
Ez már a templomi ceremónia, a király hosszú esküjével
A holland királyi család, a különböző országok hercegi párjainak körében
A királyi hajóúton. Jobb oldalt a következő királynő-jelölt, a trónörökös hercegnő, Amalia
A feldíszített főpályaudvaron jól látszik a király monogramja: WA = Willem-Alexander
A belvárosban
Minden és mindenki narancssárgába borul
A Dam téren

Ide érkezett meg a királyi pár a hajóút végén
Rendet vágtak a folyón
Rengetegen érkeztek a folyópartra látni a királyi párt
2014-ben már Király napja lesz...

2013. április 21., vasárnap

Teca és Icu Hollandiában 2013

Teca már harmadszor látogatott meg minket, ezúttal Icu barátnőjét hozta magával. Az április közepi időponthoz képest még csak nemrég kezdett tavaszodni, de azért sok virágot találtunk a keukenhofi tulipánföldön, sőt egy a debrecenihez hasonló virágkarneválra is ellátogattunk. Emellett a pár nap során jártunk a noordwijki tengerparton, a volendami kikötőben, a markeni földnyelven és a 10 év felújítás után megnyitott amszterdami Rijksmuseumban találkoztunk Rembrandt, Vincent van Gogh és a holland aranykor többi festőjének alkotásával is. Nagyon jó volt, gyertek megint!

Icu a repülőn
Találkozás a helyi "népművészettel"
Hilversumban a lakásnál
Városunk, a media-city :)
Természetesen a shoppingolás sem maradt el... :)
Keukenhofi mindennapok
Idén Anglia volt a vendég...

...na meg Icu... 
...mert Teca ide már szinte hazajár!

Jól áll neki!

Az orchidea fal
Ez már a virágkarnevál
A virágkocsik között a zenekarok és majorettek tolták
Sassenheimet választottuk a 40 km-es felvonulási útról

Ennek jó illata volt, hiába hal...


Ez a kocsi kapta az első díjat




Marken
Vincent van Gogh-gal...
...a most újranyitott Rijksmuseumban

2013. április 14., vasárnap

Francia kirándulás 2.rész

Következzen tehát a második rész, ami igazából csak 3 nap eseményéről, szól tehát nem lesz olyan hosszú, mint az előző, mely hat napról szólt. 

A péntek reggelt már Párizsban kezdtük és egy hosszabb alvás után a 14 vonalból álló metróhálózaton kiigazodva, hamarosan már a belvárosban voltunk. (Az autó a hotel garázsában pihent, eszem ágában sem volt a párizsi forgalomban vezetni, parkolóhelyet keresni, nem-nem) Teljesen esélytelen gondolatként először a Louvre-hoz gyalogoltunk, ebédidő körül lehetett, szinte biztosak voltunk benne, hogy kilométeres sor lesz és nem jutunk be. Kábé 20 perc múlva már a kabátunkat is leadtuk a ruhatárban. Hatalmas gratuláció a múzeumnak, elképesztően gyorsan és hatékonyan kezelik a tömeget, már-már tökéletesen működött minden szolgáltatás. A múzeum grandiózus, ha jól emlékszem 4 órát töltöttünk ott, jó pár híres alkotást megtaláltunk, élveztük nagyon, de a végén már nagyon fáradtak voltunk. Annyira, hogy a Diadalívig igénybe vettünk egy biciklis riksát is és úgy vágtattunk a Champs-Elysee-n, vicces volt. :)

Szombaton már érződött rajtunk, hogy ez a 8. nap, szóval minden kicsit lassabban ment, ráadásul fel kellett még venni a rajtszámomat (ez volt az utolsó nap) ami a város szélén lévő EXPO területén volt. Sok időt eltöltöttünk itt, rengeteg futással kapcsolatos dolog volt és lélekben is segített a másnapi maratonra való ráhangolódásra. Ezután a Notre Dame-ba mentünk még be és utána már mentünk is a hotelbe összepakolni a bőröndöket.

Vasárnap hajnalban 6 előtt már felkeltünk, bőröndök le a kocsiba, reggeli, kijelentkezés és metró a rajtvonalhoz. A 8:45-ös indulás előtt félórával már ott voltunk, szépen megtaláltam az indulózónám, Szilvi pedig a rajtvonal után várt. Majdnem egy órát. Tekintve, hogy 40.000-en indultak el, szakasosan indítottak minket, így a startpisztoly eldörrenése után (nem is hallottam) 30-40 percet egy helyben toporogva töltöttem, utána aztán lassan indultunk. A futás napjára meglepően jó idő lett és napsütés, ami némi gondot is okozott az első 12 kilométeren, mert a kabátomat gyorsan leizzadtam magamról és amíg nem találkoztam Szilvivel és oda nem tudtam adni neki, addig a kezemben kellett cipelnem. Többször is találkoztunk, az előre megbeszélt helyeken, ahova ő metróval jutott el, szóval ő a 42 km-t metrószerelvényen teljesítette. :) A futás lélekben sokkal könnyebb volt, mert a tavalyi, első maratonom után már egy csomó mindent tudtam és így nem ért meglepetésként az sem, hogy 30 után piszok nehéz lesz. Most 33-nál jött a fal és nehezebb is volt megmászni, mivel az izmaim nem csak égtek, hanem a jobb lábamon két begörcsölt izom szúróan fájt is, így többször meg kellett állnom nyújtani is. A felkészülésem a céges dolgok miatt sajnos nem volt a legjobb ez is érződött, mindenesetre végigvergődtem az utolsó 10 km-t valahogy és már örömmel érkeztem a célba 4:48-cal az indulás után, ami 13 perccel rosszabb idő, mint a tavalyi, igaz Párizs nem is volt olyan lapos, mint Rotterdam. Kellemes meglepetés volt, hogy a beérkezés után pár perccel már teljesen rendben voltam, nem égtek az izmaim, rendesen tudtam menni, sőt annyira jól voltam, hogy én vezettem haza Párizsból.

A hazaút egy nagyobb megállással együtt 5 óráig tartott, minden rendben ment, a már agyondicsért tempomat most még jobban felértékelődött, jó volt, hogy nem kellett pedáloznom. 

Összességében nagyon jól sikerült ez a kirándulás, gyönyörű és érdekes helyeken jártunk, végre repülés nélkül, szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! :D 

A Louvre egyik csarnokában
Szilvi, a görög szépség
Szamothrakéi Niké
A győzelem istennőjével (Hátul Mona Lisa figyel)
Istennők egymás között
Cégünk névadója
Van némi díszítés a Louvreban...
Nagyon védik Lisát

Most nem azért, de Szilvi ezerszer szebb

Győr (Raab) a Diadalív győztes csatái között.
Notre Dame
Idén 850 éves

Nyomhagyás
Attila a hun

A rajtszám felvételekor
Jó kis városnéző futás volt...


19km-nél üdén és frissen
29 km-nél...
Frissítő Szilvitől
Ez már nagyon a végén van, asszem 38

Győzelem és diadal(ív)
Ezt a zöld pólót kaptuk befutás után
Nagyon szép érem

Szokásos ugrás
:)