Vasárnap éjjel megérkeztünk Franciaországból, most próbálom két részben összefoglalni, hogy mi is történt velünk, részben azért is, hogy kicsit rendbe tegyük a fejünkben, hogy mi is történt pontosan, mielőtt elfelejtünk pár érdekesebb részletet. Remek túra volt, rengeteg történéssel és élménnyel, sikerült tartalmasan körbejárni az előzetesen tervezett útvonalat.
Hilversum - Calais
Péntek délelőtt indultunk neki a jól megpakolt autóval és a bő három órás utat sikerült majdnem háromszor annyi idő alatt megtenni, mert többször is megálltunk Belgiumban és az autópályát is kivettük a GPS által ajánlott útvonalból. Bruggeben egy nagyobb sétát is tettünk, igazán szép város, talán a legszebb az idáig látott németalföldi városok közül. Az odaút egyik kellemetlen élménye volt, hogy az egyik fogam rágás közben összetört, azonban hála Istennek azóta sem fáj, mivel egyike a sok gyökérkezeltnek és így nem tette tönkre a terveinket mindjárt az indulás napján...
Calais-ba már sötétedés után értünk és egy igazán trendi stílushotel türkiz szobájában töltöttük az első éjszakát. Altatni nem kellett egyikünket sem... Másnap reggel egy friss 6km-es futás és egy még frissebb reggeli után jártunk egyet a belvárosban és indultunk tovább.
Calais - Le Havre
Hasonlóan az előző napi úthoz, itt sem játszott nagy szerepet az autópálya a választott úttípusoknál, inkább az alárendelt utakat választottuk, melyek néha annyira alárendeltek voltak, hogy magunk is meglepődtünk. Hát még a mellettünk legelésző tehenek, amikor egy bicikliút-szerű úton gurultunk át a mezőn. A látnivalók közül mindenképp említést érdemel a tényleg festői Wimereux festői üdülővároskája, ahol egy tengerparti kávézóban vettük fel a hangulatot és egy világháborús emlék Boulogne-sur-Mer közelében, egy Hitler által építtetett bunker, ahonnan a 40 km-re lévő Angliába is képesek voltak átlőni. De ezt a napot legfőképp a rengeteg gyönyörű tengerparti útvonal, a meredek emelkedők és lejtők és a sok, apró XVIII. században maradt kistelepülés tette különlegessé.
Ismét késő este érkeztünk Le Havre-ba, ahol mivel két éjszakát töltöttünk, így másnap egy teljes napot szántunk a normandiai partraszállás emlékének. Ellátogattunk Bayeux-ba egy múzeumba és az egyik partszakaszra is, ahol még korabeli szállítójárműveket és kikötőhidakat is találtunk, valamint egy nagyon cool, 360 fokban vetített felvétel is felidézte a második világháborúban történteket a helyi arromanches-i múzeumban. Még ennél is régebbi, majdnem 1000 éves emlék volt az a 70 méter hosszú falikárpit, ami Hódító Vilmos hadjáratát mutatta be elképesztő részletességgel és ötletességgel. Este még futottam egy 10 km-es távot Le Havre belvárosában, hogy valamivel nagyobb felkészültséggel futhassak neki a maratonnak.
A negyedik napon, a hotelt elhagyva egy nagy kitérőt tettünk kelet felé és az útikönyv által ajánlott autós élményutat és a Szajna-völgyét követve eljutottunk Rouenbe, ahol egy igazi középkori várost találtunk, rengeteg katedrálissal és régi házikóval. Innen aztán már autópályán vágtattunk vissza a tengerpartra, ahol Agonban álltunk meg a neve miatt, Granvilleben pedig a divattervező Christian Dior múzeumkertjét és házát néztük meg, majd ismét már sötétedés után érkeztünk meg St. Maloba, ahol egy remek tengerparti szállást fogtunk ki.
St. Malo – Párizs
Az ötödik napon St. Malo citadelláján sétáltunk végig és hagytuk magunkat lenyűgözni az ár-apály gyors változásától; a reggel még tenger verdeste parton ebéd után már hatalmas sétákat tettünk a teljesen felszáradt homokban, s később itt a parton futottam a maraton előtt az utolsó kilométereket is. Este még autóztunk egyet a parton, kiszálltunk pár szellem-üdülőfaluban, ahol a luxusvillák többségénél lehúzott redőnnyel találkoztunk. A hatodik napon az utikönyvet követve tettünk egy nagy kört Bretagne-ban a félszigeten és a megemlített helyeknél körbenéztünk kicsit. A térképen kicsinek tűnő távolság is sokáig tartott, emiatt visszafele már az autópályát választottuk, de így is késő este értünk vissza St. Maloba.
Innen már a hotelből kijelentkezve, a csomagokkal együtt indultunk Párizsba, de közben még megálltunk Franciaország egyik jelképénél, Mont St Michelnél, ami egy sziklára épült kolostor és település. Itt a legnagyobb az ár-apály változása Európában és megemelkedett vízszintnél a kolostor csak egy hídon át közelíthető meg. Körbejártuk a templomot és ebédeltünk is egyet a helyi étteremben, majd késő délután ütöttük be a párizsi hotelt a navigációs rendszerbe. A leggyorsabb út persze a belvároson vezetett át és az egyik föld alatti elágazásnál menthetetlenül a rossz útra kerültünk, majd a következő körforgalom hetedik(!) kijáratát is csak a második körben sikerült megtalálni, de végülis minden gond nélkül landoltunk csütörtök este a szálláson.
Na egyelőre ennyi, a párizsi kalandok és képek majd a következő bejegyzésben pár nap múlva...
Péntek délelőtt indultunk neki a jól megpakolt autóval és a bő három órás utat sikerült majdnem háromszor annyi idő alatt megtenni, mert többször is megálltunk Belgiumban és az autópályát is kivettük a GPS által ajánlott útvonalból. Bruggeben egy nagyobb sétát is tettünk, igazán szép város, talán a legszebb az idáig látott németalföldi városok közül. Az odaút egyik kellemetlen élménye volt, hogy az egyik fogam rágás közben összetört, azonban hála Istennek azóta sem fáj, mivel egyike a sok gyökérkezeltnek és így nem tette tönkre a terveinket mindjárt az indulás napján...
Calais-ba már sötétedés után értünk és egy igazán trendi stílushotel türkiz szobájában töltöttük az első éjszakát. Altatni nem kellett egyikünket sem... Másnap reggel egy friss 6km-es futás és egy még frissebb reggeli után jártunk egyet a belvárosban és indultunk tovább.
Calais - Le Havre
Hasonlóan az előző napi úthoz, itt sem játszott nagy szerepet az autópálya a választott úttípusoknál, inkább az alárendelt utakat választottuk, melyek néha annyira alárendeltek voltak, hogy magunk is meglepődtünk. Hát még a mellettünk legelésző tehenek, amikor egy bicikliút-szerű úton gurultunk át a mezőn. A látnivalók közül mindenképp említést érdemel a tényleg festői Wimereux festői üdülővároskája, ahol egy tengerparti kávézóban vettük fel a hangulatot és egy világháborús emlék Boulogne-sur-Mer közelében, egy Hitler által építtetett bunker, ahonnan a 40 km-re lévő Angliába is képesek voltak átlőni. De ezt a napot legfőképp a rengeteg gyönyörű tengerparti útvonal, a meredek emelkedők és lejtők és a sok, apró XVIII. században maradt kistelepülés tette különlegessé.
Ismét késő este érkeztünk Le Havre-ba, ahol mivel két éjszakát töltöttünk, így másnap egy teljes napot szántunk a normandiai partraszállás emlékének. Ellátogattunk Bayeux-ba egy múzeumba és az egyik partszakaszra is, ahol még korabeli szállítójárműveket és kikötőhidakat is találtunk, valamint egy nagyon cool, 360 fokban vetített felvétel is felidézte a második világháborúban történteket a helyi arromanches-i múzeumban. Még ennél is régebbi, majdnem 1000 éves emlék volt az a 70 méter hosszú falikárpit, ami Hódító Vilmos hadjáratát mutatta be elképesztő részletességgel és ötletességgel. Este még futottam egy 10 km-es távot Le Havre belvárosában, hogy valamivel nagyobb felkészültséggel futhassak neki a maratonnak.
A negyedik napon, a hotelt elhagyva egy nagy kitérőt tettünk kelet felé és az útikönyv által ajánlott autós élményutat és a Szajna-völgyét követve eljutottunk Rouenbe, ahol egy igazi középkori várost találtunk, rengeteg katedrálissal és régi házikóval. Innen aztán már autópályán vágtattunk vissza a tengerpartra, ahol Agonban álltunk meg a neve miatt, Granvilleben pedig a divattervező Christian Dior múzeumkertjét és házát néztük meg, majd ismét már sötétedés után érkeztünk meg St. Maloba, ahol egy remek tengerparti szállást fogtunk ki.
St. Malo – Párizs
Az ötödik napon St. Malo citadelláján sétáltunk végig és hagytuk magunkat lenyűgözni az ár-apály gyors változásától; a reggel még tenger verdeste parton ebéd után már hatalmas sétákat tettünk a teljesen felszáradt homokban, s később itt a parton futottam a maraton előtt az utolsó kilométereket is. Este még autóztunk egyet a parton, kiszálltunk pár szellem-üdülőfaluban, ahol a luxusvillák többségénél lehúzott redőnnyel találkoztunk. A hatodik napon az utikönyvet követve tettünk egy nagy kört Bretagne-ban a félszigeten és a megemlített helyeknél körbenéztünk kicsit. A térképen kicsinek tűnő távolság is sokáig tartott, emiatt visszafele már az autópályát választottuk, de így is késő este értünk vissza St. Maloba.
Innen már a hotelből kijelentkezve, a csomagokkal együtt indultunk Párizsba, de közben még megálltunk Franciaország egyik jelképénél, Mont St Michelnél, ami egy sziklára épült kolostor és település. Itt a legnagyobb az ár-apály változása Európában és megemelkedett vízszintnél a kolostor csak egy hídon át közelíthető meg. Körbejártuk a templomot és ebédeltünk is egyet a helyi étteremben, majd késő délután ütöttük be a párizsi hotelt a navigációs rendszerbe. A leggyorsabb út persze a belvároson vezetett át és az egyik föld alatti elágazásnál menthetetlenül a rossz útra kerültünk, majd a következő körforgalom hetedik(!) kijáratát is csak a második körben sikerült megtalálni, de végülis minden gond nélkül landoltunk csütörtök este a szálláson.
Na egyelőre ennyi, a párizsi kalandok és képek majd a következő bejegyzésben pár nap múlva...
 |
| Brugge már Belgium, de még a holland színek dominálnak |
 |
| Brugge-ban is van rendesen csatorna... |
 |
| Piactér, Brugge |
 |
| Strandolunk De Haanban :) |
 |
| A calais-i városháza |
 |
| Hasonlít a hágai Béke-palotára, nem? |
 |
| Ő is hasonlít valakire... :) |
 |
| Na hát ilyen utakon is mentünk... |
 |
| Ezzel tudtak átlőni a csatorna fölött a nácik |
 |
| Nem a legvidámabb barakk... |
 |
 |
| Wimereux |
 |
| Kávé és palacsinta a tengerparton, Wimereux |
 |
| A kényelmes haladás a fogyasztásban is megmutatkozott... |
 |
| Le Havre-i belváros, ennek a partján volt a hotel |
 |
| A Szajna tölcsértorkolata Le Havre-nál... |
 |
| A 70 méter hosszú hímzett faliszőnyeg... Elképesztően kreatív és ötletes történetmesélés a XI. század végéről... |
 |
| A bayeux-i katedrális |
 | |
|
 |
| Világháborús emlékek... |
 |
| Magyarok is megemlítve... |
 |
| Egy második világháborús temető |
 |
| A partraszállás egyik helyszine, Arromanches |
 |
| A szövetséges erők... |
 |
| Nem léphettünk hátra... |
 |
| A hátra hagyott híd darabjai... |
 |
| ...és én... |
A videómúzeumban...
 |
| A gigantikus méretű Normandia híd, amin át is mentünk kétszer... |
 |
| A késői partraszállók... |
 |
| A Szajna partján, a kompátszállás előtt, útban Rouenbe |
 |
| Kolostor úton Rouenbe |
 |
| A roueni katedrális |
 |
| Alapos munka... |
 |
| Remek ebéd utáni finom kávé Rouenben... |
 |
| A helyi Albert Flórián a lovon |
 |
| Ilyen középkori volt szinte a teljes belváros |
 |
| Kép Ákosnak... :) Hol van Wally? |
 |
| Agon tengerparti villasora... |
 |
| Ez már Christian Dior villája Granvilleben... |
 |
| Ez meg a mi kilátásunk a szobából St. Maloban |
 |
| A St. Malo-i part |
 |
| Dagálykor... |
 |
| ...és pár órával később apálykor... |
 |
| A vár és a citadella |
 |
 |
| Kilátás a citadelláról... |
 |
| Jönnek a hollandok! Erre utal a szobor, mert az egész citadellát a holland hajós támadások ellen építették anno... |
 |
| Bronzbika nem volt, maradt az ágyú |
 |
| Breton étel |
 |
| A szomszéd városka... |
 |
 |
| Átkeltünk az erődbe |
 Gyűjtöttünk sok követ is |
 |
| <3 |
 |
| Juhééé |
 |
| Naplementézünk |
 |
| Az autónk is... |
 |
| Durva, ahogy a kikötött hajók apálykor földet érnek... |
 |
| Tipikus bretagne-i látkép... |
 |
| Helyi nevezetességek... |
 |
| Finistére templomkertje |
 |
| Finistére templomkertje |
 |
| Quimperi katedrális |
 |
| Quimperi katedrális |
 |
| Teca, figyelj... |
 |
| ...Lopjuk a szabásmintát |
 |
| Van valami ismerős a képen? |
 |
| Ez már Mont Saint Michel |
 |
| Üdvözöltek minket... |
 |
| Most építik a gyalogos hidat... |
 |
| Sokat mentünk felfele |
 |
| Rengeteg japán turistával egyetemben |
 |
| Ebben az étteremben ettünk |
 |
| Szent Mihály itt jelzi a kolostor ötletét a szerzetesnek |
 |
| ...amiből aztán ez a csoda lett... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése