Alapvetően kisebb, ostobább, MÁSABB itt a bevásárlás, pár fura dolgot azért őrizzünk meg emlékezetünkben.
Az egyik a hollandok antikvitás élvezete. Én értem, hogy valakinek ez tetszik, de az már beteges, hogy ha az előre mohásított kerti székeket, a kifakult dísztárgyakat, 50 éves sörösüvegeket, a dédnagymama szekrényében talált giccseket, mint új, menő termékeket árulják mindenhol. Nem, nem, nem úgy, mint különlegesség, frászt, ez az alap, ez a tömegtermelés, ezek a faszivecskék lógnak a hollandok lépcsőfeljárójában, a második világháborús fatálcán szolgálják fel a sütit. Boooorzasztó. Emiatt is vesszük az irányt sokszor Németország felé, ha egy igazán jót szeretnénk shoppingolni.
A másik történet pozitívabb. Az élelmiszer bolt, ahova járunk egy jó ideje már működik egy önkiszolgáló rendszer, tehát a bejáratnál kérhetsz egy vonalkód leolvasót, amivel szépen becsippantod a termékeket és a kijáratnál már csak fizetni kell. Működik, tök jó. Emiatt azonnal látni is, hogy milyen ár kerül leolvasásra és az egyik alkalommal a mosogatógép tabletta ára vagy fél euróval több volt, mint amit a polcon láttunk. Szólok a polcrakodónak, aki pár perc múlva jön, bocsánatot kér és ráragaszt egy matricát zacskóra, ami által vihetjük ingyen a majd 8 eurós cuccot. Wow. Kicsit más élmény, mint a győri Hervisben a 999 HUF-os labdával.
Országjelképek. 16 millió lakos, ugyanennyi kerékpár. Mindennapos használat korra, nemre, időjárásra való tekintet nélkül. Elsőrangú kerékpárút-infrastruktúra.
Véletlenül sem szeretném a fenti adatokkal elkomolykodni a bejegyzést, ez kicsit olyan lenne, mintha a világhírű magyar gasztronómiát egy gulyásleves receptjén keresztül mutatnám be. A kerékpáros életmód sokszínűsége azonban minden képzeletünket felülmúlta, nem kérdés. Először is nézzük csak, milyen szerkezetekkel találkozunk nap, mint nap.
Nagymama bringa (Omafiets), avagy a holland típusú kerékpár
Ebből fut a legtöbb, többségük igazán rossz állapotban van, rozsdásak, szakadtak. Ennek ellenére iphone-t szorongató középiskolások, öltönyös fószerek és valódi nagymamák is ezt használják leginkább. Praktikus ember ez a holland, hiszen valóban elsőrangú megoldás városi közlekedéshez, ugyanakkor... Ákos szavaival élve, ha egy 12 éves magyar srác egyik nap ilyen "tragaccsal" jelenne meg az iskolában, valószínűleg évekig nem tudna kikeveredni az "osztály lúzerje" kasztból. A rossz állapot ellenére mindegyiken működik a világítás (büntet a rendőr, ha nem) és szinte az összes le van zárva, mert rengeteget ellopnak! Egy új omafiets ára 150 és 2500 EUR között van!
Omafiets kiegészítőkkel
Leggyakrabban ismét a praktikusság kerül előtérbe a felszerelhető kosarakkal, hátulra rögzített tárolókkal, gyereküléssel. Emellett a feltűnő színek és a virágdíszítések is gyakoriak a megjelenés még szörnyűbbé egyedibbé tételében és a lopásinger csökkentésében.
Családi kivitel
Egyfajta talicska-bicikli öszvér. Viccesen néznek ki, tekerni már annyira nem lehet boldogság, de a gyerekeknek azért elég nagy fun!
Fekvő bringa
Van, hogy teljes burkolatot is kapnak. No comment.
Elektromos dongók
Utánfutós megoldások
Gyerekek és kutyák előnyben. Kutyák szállításánál további előny, hogy megoldott a kerékpár őrzése is.
Kettéhajtható kis kerekű
Praktikus, mert vonaton is könnyen szállítható és ezzel azt hiszem az össze előnyét fel is soroltam.
Egyéb
Furcsa, hogy ebbe a kategóriába kerülnek az országúti kerékpárok, mountain bike-ok, trekking bike-ok, azonban legalábbis a mindennapokban ritkán találkozni ilyenekkel. Komolyan gondolják a kerékpározást profi szinten is, de sport célra külön bringa van, ez csak természetes.
Az utakról jelentjük...
Ismét egy tipikus jel az egyeduralomra: A kerékpárral mindenhol mehetünk egy irányba!
Na igen, ilyen is van... Közút, ahol az autó csak vendég...
Az útlezárások mértéke feldolgozhatatlan. Nagyon gyakoriak, egyik napról a másikra alapvető utakat zárnak le. Olyan utakon végeznek javításokat, melyek szinte tökéletes állapotban vannak. Nem hagyják az utakat tönkremenni, tényleg nincs olyan hét, hogy ne kezdődne egy felújitás Hilversumban. Van olyan, ami csak pár napig tart, de ilyenkor is lezárnak egész utakat. Ekkor megjelennek a sárga táblák az elterelőket jelző betűkkel és ezeket követve kikeveredhetünk a csávából. Alapos munkát végeznek, mert szinte minden kereszteződésbe kikerül az eredeti útvonalat felülbíráló tábla, sokszor akár 10-20 kilométeren keresztül is vezetnek az eredeti útlezárástól. Ugyanakkor az idegenbe szakadt emberfia kissé megőrül a GPS „forduljvisszázásától” valamint attól, hogy az eredetileg tervezett menetidő igencsak megnövekszik... Valamit valamiért...
A kerékpárutak, sétálóutcák, terek többsége, sőt kisebb városok minden utcája, téglaszerű kövekből van kirakva. Tehát nem aszfalt, nem is díszkő, hanem ez a tégla nagyságű burkolat mindenhol. Mivel ez rengeteg helyen felfedezhető, mindez ismét nagyon egységes képet ad. Többször is láttuk már, hogy javítják az elcsúszott köveket. Egészen őskori módszerrel a kövek között nincsen igazi kötőanyag, ha jó láttam, hanem egyszerűen egy homokágyra teszik rá őket és egymáshoz préselik... Legalább könnyű felszedni... :D
Vasárnap (szinte) minden be van zárva. Hasonlóan a harmadik ponthoz ez is egy rendkívül szimpatikus és emberbarát kezdeményezés, ugyanakkor valóban úgy érzi magát az ember vasárnap, mintha egy atomtámadás után ő lenne az egyedüli túlélő. Amszterdamra természetesen ez sem érvényes.
Piros lámpa(!) az A9-es autópályán (!!), mert felnyitották a hidat (!!!) egy árbócosnak.... Mindez uszkve 5 percbe telt és 3-3 km hosszú sort generált mindkét oldalon.... Legközelebb Turbo Boost? :D
Nincsenek hipermarketek. Értem én az okát és valóban virágzanak a helyi kisboltok, kenyeresek, halasok, zöldségesek, hentesboltok, piacok, mindez nagyon édes, de azért tegyük a szívünkre a kezünket: Egy személytelen, de igazán kiadós vásárlás egy hiperben, amikor a gyerekkjátéktól a mosóporig, a villanyégőtől a görögdinnyéig, a bébiételtől a fütyülős barackig mindent megvehetsz, beadhatod az inged a tisztítóba és közben elmehetsz fodrászhoz, na azért az alternatívaként hiányzik. Ez a gondolkodás már belém rögzült, ez van. :)
Az éttermi választék néha meglepően siralmas. Azt ugye tudjuk, hogy a gasztronómia és a vendéglátás a legtöbb esetben kimerül a szendviccsel, de azért az mégis csak fura, hogy Hilversum főutcáján egy szép nagy étterem menüje igy nézzen ki, mint ez. Sokat elmond, hogy az étterem négy specialitása a következő:
Hilversumban rengeteg különböző étterem van, sikerült kifogni néhány valóban remek helyet is, azonban kétségtelen, hogy a főételek változatossága ritkán tér el a steak sült krumplival-csirkehús szaté-füstölt lazac szentháromságától.
Minden ház egyforma! Ez a vakolatlan, egyszerű dísztelen vörös, szürke vagy sárga tégla + fehér ablakok. S, mint kiderült ez nem csak egy erős központi szabályozás eredménye, hanem egyszerűen nekik ez tetszik. Láttunk éppen épülő, új házra nádtetőt feltenni, egészen új lakónegyedeket az 1930-as évek stilusában felépiteni. Műanyag ablakokat, színes vakolatot felejtsd el. Értem én, hogy kulturális különbségek, de egészen elképesztő, hogy senki nem szeretne kicsit eltérni a többiektől, vagy legalábbis ne szeretne egy kicsit modernebb házat... :)
